Etiam pulvinar consectetur dolor sed malesuada. Ut convallis
euismod dolor nec pretium. Nunc ut tristique massa.
Nam sodales mi vitae dolor ullamcorper et vulputate enim accumsan.
Morbi orci magna, tincidunt vitae molestie nec, molestie at mi. Nulla nulla lorem,
suscipit in posuere in, interdum non magna.
Nagy örömmel olvastam a Civilek Sződligetért Egyesület remek honlapjának fórumán Papp István barátom írását a sződligeti főtér átalakítására készült tervek történetéről. Csak azt sajnálom, hogy ez említett terveknek csupán történelmük van, jelenük meg nincs. Azt szokás mondani, a tervek azért vannak, hogy legyen mit megváltoztatni. Na de ennyiszer!?
Azért ragadtam tollat (billentyűzetet), mert Pista az írásában említi a 2005. esztendőt, amikor is képviselőként jómagam vezettem azt a fejlesztési bizottságot, amelyik szintén sokat foglalkozott fatornyos kis falunk központi terének – a kor igényeinek megfelelő módon történő – átalakításával. Így egy kicsit megszólítva érzem magam. Meg azért is, mert annak előtte – és az óta is – nagyon fontosnak tartom a település e részét. Tovább →
Kertes házak madarakat kedvelő lakói többször teszik fel a kérdést saját maguknak is és környezetüknek is, hogy ősszel mikor kezdjék el etetni a madarakat? Télen mivel is etessék, és tavasszal meddig etessék kis kerti kedvenceinket? És vajon jól tesszük-e, hogy etetjük a kertjeink madarait?
Természetesen az egyik válasz az, hogy igen etessünk, de most így remélhetőleg tél vége felé izgalmas a kérdés, vajon meddig etessünk? Tovább →
Templom térnek, Piac térnek is mondják, de hivatalosan Szabadság tér Sződliget főterének neve.
Az, hogy a település központi tere, hogy is néz ki, bizonyára minden kedves olvasó tudja. Az igen is igaz, hogy a mindenkori önkormányzat rendszeresen karban tartja, gondozza szépíti a teret.
Azt azonban látjuk tapasztaljuk, hogy amióta ezt a teret valamikor az 1900-as évek elején pontos mérnöki tervek alapján kialakították bizony eljárt felette az idő. A piaci funkcióját megtartotta, de a forgalmi növekedés a közmű hálózat, és a növényzet bizony szinte követeli a változtatásokat. És magának a lakosságnak a létszám változása, a üzleti, intézményi struktúrája, és talán egy picit a lokálpatrióta szemlélet elindulása is fel-felveti a tér korszerűsítésének, modernizálásának szükségességét.
Természetesen ezek a felismerések nem új keletűek. Visszatekintve az elmúlt 20-21 év önkormányzati elképzeléseire elmondhatjuk, hogy az elmúlt időszak szinte minden testülete foglalkozott a tér új arculatának kialakításával. Tovább →
A Civilek Sződligetért Egyesület (CISZE) legutóbbi gyűlésén elhangzottaknak megfelelően, az évnyitó és bemelegítő, „Fel a hegyre!” sétával megkezdett túraszezont folytatjuk. A sikeren felbuzdulva, na meg a túratervnek megfelelően, egy hosszú Pest megyei barangolás első szakaszára invitálom az érdeklődőket. A túramozgalomról részletesen itt olvashattok: Tovább →
Ötven fölött már kicsit nosztalgiázhat az ember, elmerenghet emlékeiben, s bár ilyenkor még nem illik öregségről beszélni, de hát a „fiataloknak” is lehetnek olyan napjaik, amikor különösen fáradtnak érzik magukat. Hogy ehhez hány feszült munkanapra van szükség, és ez idő alatt hány apró bosszúságon gyötrődik az ember, ki tudná megmondani? Én ilyenkor a szabad természetbe menekülök az erdők, ligetek faóriásainak árnyékába, ahol figyelmemet és gondolataimat teljesen leköti a természet fürkészése, az ágak között surranó madarak látványa, gyönyörű énekük hallgatása. Tovább →
A baglyok éjszakai élete már magában is titokzatos, és a hangjuk sem tartozik a legkellemesebb madárhangok közé, sőt hallatára a tájékozatlan embereket gyakran babonás félelem fogja el. Ennek következtében a baglyok életéről évszázadokon keresztül a legkülönbözőbb babonák és tévhitek terjedtek el. Egyesek tyúktolvajnak, mások a házigalambok esküdt ellenségének tartották őket. A legképtelenebb babona az ártatlan kis kuvikról terjedt el, mert sokan „halálmadárnak” hitték. Pedig a magyarázat egyszerű. A kuvik, az egerek és pockok mellett, éjjeli lepkékre és bogarakra is vadászik, ezért előszeretettel tartózkodik a kivilágított házak közelében, ahol a fénytől csalogatva az éjjeli rovarok nagyobb számban összegyűlnek. Miután régen a falvakban, a tanyákon a lámpák többnyire a súlyos betegek szobájában maradtak égve, így a kuvik is oda húzódott. Ha a kis bagoly egy kövér lepke után átsuhant az ablak előtt, esetleg néhányat huhogott is, a beteg pedig történetesen azon az éjszakán hunyta le a szemét örökre, már senki nem mosta le róla, hogy ő volt a halál előhírnöke. Az ókori görög világban viszont a bölcsesség jelképének tekintették a baglyokat, és szentként tisztelték. Mintegy kárpótlásul a sok „üldözésért”, Zeus isten lányának nevét (Pallas Athéné), éppen a kuvik kapta. A kuvik tudományos neve: Athena noctua.
Hogy a baglyok nappal nem látnak, az ugyanolyan tévedés, mint feltételezni róluk azt, hogy a teljes sötétben is látnak. Vannak baglyok, amelyek előszeretettel vadásznak nappal is, sőt a hóbagoly kifejezetten nappali madárnak tekinthető, hiszen hazájában hónapokig nem nyugszik le a nap. Tovább →
Komment szekció zárva 
A legképtelenebb babona az ártatlan kis kuvikról terjedt el, mert sokan „halálmadárnak” hitték. Pedig a magyarázat egyszerű. A kuvik, az egerek és pockok mellett, éjjeli lepkékre és bogarakra is vadászik, ezért előszeretettel tartózkodik a kivilágított házak közelében, ahol a fénytől csalogatva az éjjeli rovarok nagyobb számban összegyűlnek. Miután régen a falvakban, a tanyákon a lámpák többnyire a súlyos betegek szobájában maradtak égve, így a kuvik is oda húzódott. Ha a kis bagoly egy kövér lepke után átsuhant az ablak előtt, esetleg néhányat huhogott is, a beteg pedig történetesen azon az éjszakán hunyta le a szemét örökre, már senki nem mosta le róla, hogy ő volt a halál előhírnöke. Az ókori görög világban viszont a bölcsesség jelképének tekintették a baglyokat, és szentként tisztelték. Mintegy kárpótlásul a sok „üldözésért”, Zeus isten lányának nevét (Pallas Athéné), éppen a kuvik kapta. A kuvik tudományos neve: Athena noctua.