„Én az akácfákkal vagyok!”
avagy: a facsemeték ültetésére még várnunk kell!
Az elmúlt évben Sződliget Képviselő Testülete – különösen a Polgármester Úr és a testület egy része – nagy határozottsággal kezdett neki az „erdőgazdálkodásnak” és a tervezett, engedélyezett területeken /22D egy része, 22E, 22H/ kivágta a fákat, amúgy tarvágásként. Félve írom le a tarvágás szót, mert a szakemberek úgyis megmagyarázzák, hogy az mást jelent. Volt is nagy ribillió! Sokan tiltakoztunk, felhívtuk a figyelmet ennek a veszélyeire. Voltak feljelentések, volt, aki filmen mutatta be az erdő pusztítását, tiltakoztak a fakivágás időpontja /vegetáció megindulása után/, módszere /madárodúkkal együtt/ ellen. Jómagam és mások a megfelelő helyen, a testületi ülésen fejtettük ki véleményünket. Most ezt hagyjuk, ez már múlt idő.
Akkor elhangzott egy ígéret a Polgármester Úr szájából, hogy ne idegeskedjünk, a kivágott fák helyén 2-3 m-es őshonos facsemeték kerülnek ültetésre, melyek ezt a talajt kedvelik. Én még a „földlabdás” kifejezésre is emlékezni vélek, de legyünk megengedőek: lehet, hogy ezt csak beleképzelem.
Arra gondoltam, hogy elérkezett a számonkérés ideje: hol vannak ezek a 2-3 m-es őshonos facsemeték?
Kértem egy riportlehetőségét a Polgármester Úrtól, aki készséggel vállalkozott erre. Nem kockáztatott, mert bekérette Winternitz Gábor urat, aki erdőmérnök, és akinek a cége már hosszú évek óta az illetékes ebben a témában. Az előző testületeknél is ő volt a téma gazdája.
Tulajdonképpen Winternitz Úr válaszol a kérdésemre:
Kezdjük azzal, hogy magyarországi viszonylatban elég jól szabályozott az erdőgazdálkodás. Az erdőtervezés tervezi meg a természetvédelmet bevonva, hogy melyik erdőt lehet letermelni, melyik erdőt lehet felújítani, milyen fafajokat lehet ültetni stb. Bonyolítja a helyzetet, hogy Sződliget fásított területének kb. 80%-a természetvédelmi terület, egy jelentős része egyben árterület is.
A hivatkozott 3 erdőrészleten 2011-ben akác és nemes-nyár került kitermelésre. Az EU-s pályázat /támogatási kérelem/ lényege, hogy őshonos fafajokkal kell lecserélni a nem őshonos fákat. Ez az előírás.
Az Önkormányzat 2012 októberében adta be a pályázatot a facsemeték pótlására. A 2005. évi első kivitelt követően minden évben végeztünk pótlást.
Mi van akkor, ha nem nyerünk a pályázaton?
Jó kérdés! Nem tudok rá biztos és meggyőző választ adni. Hangsúlyozom, hogy az EU-s pályázat lényege az őshonos facsemetékre való cserélés. Bízzunk abban, hogy nyerünk. Nem látok okot a támogatási kérelmünk elutasításának. A facsemeték ültetésének forrása 100%-ban a pályázat /támogatási kérelem/.
Beszéljünk a fafajtákról, milyen facsemeték kerülnek ültetésre?
Terveink szerint a telepítendő facsemeték döntő többsége mézgás-éger lesz. Ez a fafajta kedveli az itteni talajt, viszonylag gyorsan nő, szereti a vízközelséget. Ültetünk még kocsányos tölgyet és hazai-nyár facsemetéket. Egyébként a 2-3 m-es facsemetékről lehet, hogy említést tesz egy képviselő testületi határozat, de ekkora csemeték ültetését nem indokolja szakmailag semmi. Az ültetendő csemeték max.100 cm-esek. Hektáronként 5000 db ültetése a célunk. Egy fa 2 négyzetméter helyet igényel. /A szerkesztő megjegyzése: A cikk egyeztetése, véglegesítése során már az került leírásra, hogy 2-3-esek lesznek a facsemeték. maradjunk annyiban, majd meglátjuk!/
Ki ellenőrzi ezeket az ültetéseket?
Az illetékes erdőfelügyelő feladata az ellenőrzés. Cégünk, saját rizikójára, megelőlegezi az ültetés költségeit. Az az érdekünk, hogy minél több facsemete maradjon meg, mert ez az alapja a végleges támogatás odaítélésének.
Milyen munkálatok biztosítják a facsemeték fejlődését, életben maradását?
Kezdjük azzal, hogy megfelelő előkészítés szükséges. Már 2012-ben engedély alapján gyomirtást hajtottunk végre. Mivel természetvédelmi területről van szó, a tuskózás tiltott tevékenység, tehát kémiai módszerrel kell a tuskósarjakat és a megjelenő gyom populációt visszaszorítani. Nem a tuskók lebontása az elsődleges cél, hanem a tuskósarjak, illetve a gyomnövények visszaszorítása.
Ültetést követően a fák közeit tisztítani kell, mert a buja futó gazok, indák elborítják a területet és azok megölik a facsemetéket. Ezt mechanikus módon, bozótvágóval, vagy további permetezéssel kell megoldani. Természetesen megfelelő engedélyek birtokában.
Öntől is megkérdezem, hogy miért nem lehet válogatással kitermelni egy erdőrészletet? Arra gondolok, hogy egy adott területen tényleg csak az arra érett, esetleg balesetveszélyes, kidőlőben lévő fákat vágnák ki. Mégis maradna egy erdőnek látszó rész a fakitermelés után is.
Ez erdőgazdálkodás szempontjából nem végrehajtható módszer. A fakitermelést lehetetlenné tenné és a pótlás is csak körülményesen, nagy költségekkel lenne megoldható. Sérülnének a csemeték és a visszamaradó fák is.
Elgondolkodom a válaszokon és megpróbálok következtetéseket levonni:
– A fakitermelés gépi erővel néhány nap alatt végrehajtható és végre is hajtották. Maradt utána egy letarolt terület mindegyik erdőrészleten. A 22D erdőrészletre ez részben igaz.
– Az ültetés a jelenlegi információk szerint 2013-ban kezdődik el. Feltételezzük, hogy a támogatási kérelem eredményességétől függetlenül megkezdődik a telepítés.
– Bízzunk abban, hogy szép, egészséges, minél nagyobb, akár 2-3 m-es facsemetéket ültetnek a kivágott fák helyén. Ezekből legjobb esetben is majd hosszú-hosszú évek múlva lesz fának látszó, oxigént termelő élőlény.
– A kivágott fák helyére ugyan – az elmondás szerint – minden évben történnek telepítések, de a látvány nem vitatható: inkább a letarolt területet látjuk és érzékeljük és nem a növekvő újabb ültetéseket.
– Lehet, hogy fakitermelés, erdőgazdálkodás szempontjából ez így rendben van, nekem változatlanul nem tetszik. Szerintem jobb lenne az erdőt úgy hagyni, ahogy van, csak a balesetveszélyes fákat kivágni. Tudom, akkor nem lenne az Önkormányzatnak bevétele, de sokkal szebb lenne a környezetünk.
– Az agyon utált akácok, melyek már szinte ellenségek, nekem nagyon tetszenek. Ha nem lennének, akkor egy pusztaságot látnánk mindenhol. Azt mondják szakemberek, hogy elnyomja az őshonos fajokat. Szerintem nem nyomja el, mert azok többnyire nincsenek. Szembeszáll a legpusztítóbb élőlénnyel az EMBER-rel, és kinő, akármennyire pusztítják is. Én nekik szurkolok! Hajrá akácok!!!
– A fakitermelésnek örül az Önkormányzat, mert bevétele származik belőle. Az erdőtelepítés előbb-utóbb nyereséget hoz az ezzel megbízott cégnek, tehát ő örül neki. Az akácfák nevekedésének pedig örülök én!
– Lenne egy megoldás, ami ellen minden erdőgazdálkodó természetesen tiltakozik, azért én elmondom, lesz, ami lesz. Békén kellene hagyni az erdőt, úgy ahogy van. Nem kivenni belőle pénzt, hanem inkább beletenni. Pénzt fordítani a fák egészséges fejlődésére, csak azokat kivágni, ami balesetveszélyes, a többit a természet megoldja.
Nekem személy szerint nagyon nem tetszett a fakivágásból származó bevétel és az útfelújítás összefüggésbe hozása. Szót is adtam ennek az ellenérzésemnek. Most így utólag készítsünk egy leltárt. Tényleg megérte? Erre már a Polgármester Úr válaszol:
Még mielőtt válaszolok a feltett kérdésre szeretném bejelenteni, hogy hamarosan megkezdődik az árvízvédelmi gát építése. Első lépésben a gát nyomvonalán lévő fákat kell kivágni. Az erdőtörvény szerint eljárva, ezt rügyfakadás előtt meg kell tenni! Nem lesz szép látvány az a 16 méter széles nyiladék a pavilonsor mögötti erdőben, de sajnos ez elkerülhetetlen része az építkezésnek. Láttam egy-két madárodút is a területen, kérem az odú tulajdonosait, hogy még időben helyezzék át egy másik erdőrészletbe az odúkat.
A fakivágásból származó bevételnek sok helye lehetett volna, de nekünk, mint megválasztott tisztségviselőknek, az egyik legfontosabb dolog a sződligeti emberek életminőségének a javítása. Itt élünk az Budapest vonzáskörzetében, sokak naponta bejárnak dolgozni a városokba és látják a különbségeket. Vajon miért kellene sárkefével, gumicsizmával, vagy váltócipővel utazni a sződligeti embernek minden egyes kiadós esőzés után a munkahelyre, vagy moziba, színházba? Tessék kérem elmenni a Bocskai utcába egy kis retro-érzésért, majd utána végigsétálni az Attila utcán és mindjárt érthetővé válik az életminőség magyarázata. Első lépésben arra törekedtünk, hogy egy átmeneti szilárd burkolatot kapjanak az utcák. A második lépésben pedig meleg aszfaltos kopóréteg kerül a mart aszfaltos borításra. A munkálatok tavasszal megkezdődnek. Elsőként a Jókai utcában és a Meggyfa utca felső végén. Hogy megérte-e? A fakivágásból származott bevétel alig tízmillió forint volt. Ez pontosan annyi, mint amennyibe 2010 közepén került a vasúti fasor aszfaltozása, mintegy 300 méter hosszú területen! Mi a lehető leggyorsabban szeretnénk könnyebbé tenni a lehető legtöbb sződligeti ember mindennapjait és ezért választottuk kétfelé a munkafolyamatot. De szeretnék visszakérdezni. Egy akácerdőt 30 éves korában termelnek le a gazdálkodók. Ez az erdő 50-60 éves fákból állt. Amennyiben egy nagyobb szél kártyavárként romba döntött volna az elöregedett, kiszáradó félben lévő erdőt és haszon helyett csak a kár maradt volna az vajon megérte volna? Abba pedig bele sem szeretnék gondolni, hogy mi lett volna abban az esetben, ha egy természetkedvelő, erdőjáró emberre szakad egy kiszáradt ág.
Ettől azért én nem tartanék!
Térjünk vissza a faültetésekre. Egyesületünk változatlanul felvállalja a Gemenci Erdőgazdálkodási Zrt-vel kötött szerződés alapján az „Ültess egy fát minden megszületett gyermeknek!”program keretébena fák ültetését és ápolását. Erre a munkára az idén tavasszal is sor kerül. Még nem döntöttük el, hogy a kb. 35 facsemetét hova ültessük. Van esetleg javaslatod a helyszínre?
Sződligeten vannak olyan fasornak nevezett közterületek, amelyek már csak nevükben őrzik a fasor jelleget. Igen, a Dunai fasorra gondolok. Javaslatom szerint olyan fafajtákat kérjünk az erdészettől, amely megfelelő lenne a fasor jelleg újraépítéséhez.
Az akció eredeti célja az, hogy mindenki gondozza és ápolja az örökbefogadott fát, és a megszületett gyermekkel együtt nőjön a facsemete is. A legtöbben átérzik ezt és gondozzák a kis fát. Vannak olyanok is, akiknek csak addig a pár percig volt érdekes, ameddig elültette a fát. Nem hagyhatjuk elpusztulni a fákat, ezért a községgazdálkodás dolgozói, a falugondnok irányításával folyamatosan locsolta, gondozta az aszályos nyár időben az elültetett fákat.
Az erdők és az árterület környezetszennyezése „bicska-nyitogatóan” tragikus. Foglalkozni kíván-e a Képviselő Testület ezzel a problémával? Egyáltalán az egész szemétszállítás, hulladékgyűjtés kérdését hogyan értékeled?
Megválasztásom előtti időben a szemétszállítási díjat az önkormányzat szedte be és a beszedett összeget továbbította a közszolgáltató felé. Nem kívánom értékelni a korábbi évek gazdálkodását, de az tény, hogy 7,6 millió forinttal tartozott a lakosság az önkormányzatnak, az önkormányzat pedig 7,4 millió forinttal a Remondis felé. Tarthatatlannak ítéltük meg az állapotot, ezért a számlázást 2011 januárjában átadtuk a Remondisnak, mondván, akinek hasznot hajt a vállalkozás, az szedje utána a díjakat. A korábban a szemétbeszedési díjakat kezelő köztisztviselőt elküldtük, hiszen megszűnt a feladata. A napokban kaptuk meg a Remondis levelét, amelyben kéri azt, hogy mintegy 120 sződligeti családtól adók módjára hajtsuk be a meg nem fizetett szemészállítási díjakat. A családok nagyobb része az eltelt 2 évben egyáltalán nem fizetett egy forint szemétszállítási díjat sem. A nemfizetésre különböző indoklásokkal találkoztam. A leggyakoribb talán az volt, hogy “nekünk egyáltalán nincs szemetünk, akkor miért kell fizetnünk szemétszállítási díjat?” A szemétdíj fizetését jogszabály írja elő. Amennyiben az önkormányzat megszervezi a közszolgáltatást, akkor kötelező a szemétdíj fizetése annak is, akinek pl. kukája sincs. Vélelmem szerint azért fogalmazott így a törvényhozó, mert pontosan attól tartott, hogy a nemfizetők által termelt szeméthegyek megjelennek az erdőkben. Abba bele sem szeretnék gondolni, hogy vajon milyen mintát mutat környezetvédelemről a gyermekeinek az szülő, aki kerüli a szemétszállítás megfizetését.
Szerencsére – a csapadékos időjárásnak köszönhetően – az Ilka patak és a horgásztó környékén kezd helyreállni a természet egyensúlya. Az elmúlt nyáron vészes volt a helyzet. Az Ilka patak medrének tisztítása, kotrása időszerű lenne. A Gödöllő-Vác Térségi Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Társulattal kötött szerződés alapján javaslom ennek érvényre juttatását. Látsz erre lehetőséget?
A napokban a gazdasági minisztertől megtudhatta az ország lakossága, hogy az aszályos időjárás az egyik felelőse a hazai gazdaság szabadesésének. Ugyancsak az aszályos nyár lehetett a felelőse a horgásztó vízellátását biztosító Ilka patak vízhozamának tragikus csökkenésének. Sem a recesszióból való kilábalást, sem a horgásztó vízellátását hosszú távon nem fogja befolyásolni néhány csapadékosabb nap. Mindkettőért tenni kell. A vízgazdálkodási társulás soros ülésén követelni fogom az Ilka patak medrének a rendezését.
Köszönöm a beszélgetést!
Sződliget, 2012.02.15. dr. Somogyi István
CISZE-elnöke
